A második világháború után Japánban az ipar és az infrastruktúra romokban hevert. A gazdaság súlyos veszteségeiből rekordidő alatt éledt újjá, és lett a világon a második legnagyobb az USA után - napjainkban a harmadik helyet foglalja el.  Ez a gazdasági csoda modellként szolgált a régió többi országa számára, és elősegítette azok későbbi, egymás utáni gazdasági fejlődését. Japán egyértelműen bolygónk innovációs központjává vált, és még a mai napig is az. 1970-ben negyedikként lett saját hordozórakétával is rendelkező űrhatalom. Az űrkutatást részben önállóan, részben Amerikával együttműködve végzik.

Az 1970-es években még a legjelentősebb exportcikkek az autók voltak, majd az 1980-as évektől a legjobb minőségű videolejátszók, integrált áramkörök, fax készülékek, CD lejátszók és videó kamerák mind Japánból származtak, amikkel el is elárasztották a világpiacot. Egészen az 1990-es évekig a szigetország volt a szórakoztató elektronika mozgató rugója, ahonnan az egész piacot meghatározó formátumok és nevek indultak világhódító útjukra. Valószínűleg kevesen vannak, akik nem találkoztak eddig valamilyen SONY, Panasonic, JVC, SHARP, Toshiba vagy Hitachi márkájú készülékkel, hogy csak párat említsünk a legnagyobbak közül.

A "Made in Japan" felirat garancia volt a minőségre, és még ma is az. Napjainkban a fogyasztói elektronikát és az okostelefon piacot meghatározó cégek is valamikor japán termékek licenc gyártásával kezdték. Az autóipart sem kell bemutatni, hiszen nagyon sok piacvezető márka japán, vagy onnan származó gazdasági együttműködés eredménye - nem kell messzire menni, hogy találjunk ilyet.

A felkelő nap országa élenjáró a robot technológiákban is, ők nem félnek attól, hogy a gépek majd elveszik az emberek munkáját. A robotok szeretete nagyon mélyről gyökeredzik, már az Edo korszakban (1603-1867) készítettek különféle mechanikus babákat (Karakuri). Az első ipari robot is itt készült, amiből 2012-ben már 1,5 millió állt szolgálatba. Természetesen az első humanoid robot is a japán innováció gyümölcse. Ő volt a WABOT-1, ami nagyjából egy másfél éves gyerek intelligenciaszintjével rendelkezett 1973-ban. A WABOT-2 már hangszeren is játszott, akár egy szólistát is tudott kísérni.

Napjainkra félelmetes szintre jutottak a fejlesztések. Az emberszerű japán robotok képesek a kacsintásra, a mosolyra, és ki tudják fejezni az érzelmeket, mint a haragot és a meglepettséget. A kisegítő szerepből - mint áruházi eligazító, vagy szállodai hordár - már régen kinőttek. Jelenleg ott tartunk, hogy a robotok már készítenek sushit, tésztát és pizzát. Most egy japán szórakoztató park olyan étterem létrehozásán töri a fejét, ahol több a robot, mint az emberi dolgozó.

Megjelentek a gyerekekkel játszani tudó robotok is, amik úgy néznek ki, mint az állatok. Például a kutyarobot tud ugatni, mozgatja a farkát, szalad és játszik a kicsikkel.  A mechanikus házikedvenc szemei OLED-kijelzőből készültek, az orrában kamera van, hogy felismerje a családtagokat és robotcsontját, ha elkezd merülni az akkumulátor visszatér a töltőállomásra. Szenzoraival érzékeli amikor hozzáérünk, de hangfelismerésre is képes.

A SONY az előző évezred végén jelent meg a piacon az Aibo névre keresztelt robotkutyájával, amiért a maga idejében megőrültek az emberek és a média is. Tavaly mutatkozott be Las Vegasban a legújabb verziója, ami sokkal élethűbben mozog, mint az elődei.

Az idei CES (Consumer Electronics Show) legjobb robotja a japán LOVOT lett, aki konkrétan semmit nem csinál, de fő feladata a szeretet terjesztése, és segíthet a magányos emberek érzelmi igényeinek kielégítésében, szóval már ilyen is van. A világ változik, trendek és válságok jönnek mennek, de Japán vezető szerepe a robotikában megkérdőjelezhetetlen.

Napjainkban a fényképezőgép gyártás szinte csak japán cégekhez kötődik. Amennyiben valaki fotó masinát szeretne venni, az Canon, Nikon, Fuji, Casio, Olympus, Ricoh, SONY és Panasonic márkanevekkel találkozik főleg. Az okostelefonok kicsit átrendezték a piacot, de az igazán profi gépekre még van kereslet. Nem véletlen, hogy az ilyen precíz optikai eszközök is a szigetország iparának termékei.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) felméréséből kiderül, hogy a 2011–2015 közötti időszakban összesen 950 ezer szabadalmat fogadtak el. Japán, Kína és a Szilícium-völgy hajtja a világ innovációs motorját, de az elemzés szerint a Tokió–Jokohama tengely mindenkinél jobban teljesít. Tehát megállapíthatjuk, hogy még mindig az innováció őshazájában a legötletesebbek az emberek.