Szuper száraz. Karakuchi (辛口). Japán legkedveltebb söre. Ez mind-mind az Asahi, amely 2018 eleje óta van jelen a magyar piacon.
A japán kultúrában a sörfogyasztás az étkezés szerves részét képezi.
Az Asahi sörfőzői éppen ezért koncentráltak arra, hogy egy, kifejezetten ételekhez harmonikusan illeszkedő italt hozzanak létre. A Super Dry friss és száraz íze, melyet egy gyors, tiszta lecsengés követ, valóban bármilyen ízhez és nemzeti konyhához párosítható - legyen az sós, vagy édes, ázsiai vagy magyaros. A sör megalkotásában a „Kaizen” megközelítés kapott meghatározó szerepet. Ennek lényege, hogy semmi sem végleges, kellő elmélyüléssel minden jobbá tehető. Az eredmény pedig a „Karakuchi” lett, egy íz élmény, ami után csak tisztaság marad.
Igazi csúcsteljesítménynek számít a kelet-ázsiai országban, jellegzetes lágy ízét a sörbe főzött rizsnek is köszönheti.
És ami a legjobb, hogy bármely étellel kiváló párost alkot, merthogy a japán sörkultúra gasztrovonalon is igen erős.
Japán és a sör
Japánban a sörözéshez hozzátartozik az étkezés is. Az izakayának nevezett bárokban számtalan különböző apró falat kíséri a sört, és az Asahi népszerűségét éppen az adja, hogy minden alkalomhoz, a legváltozatosabb fogásokhoz illik, hiszen friss ízű, nem teng túl, gyorsan lecseng, és ezáltal nem nyomja el az étel ízét. Ahhoz, hogy ezt megtapasztaljuk, nem kell ragaszkodnunk a japán alapanyagokhoz és fogásokhoz. A karakuchi ízvilág a magyar, olasz, francia vagy akár a fúziós ételek kíséretéül is szolgálhat.
A japán sörök nem mindig voltak ennyire ropogósak, könnyen fogyaszthatók, és nem rendelkeztek ennyire könnyed ízvilággal sem. A szigetország sörkultúráját az úgynevezett mini sörháborúk formálták világszínvonalúvá.
A második világháború után a kormány korlátozta az árversenyt, a hangsúly egyre inkább az innovációra és termékminőség folyamatos tökéletesítésére került. Egyszerűen az a gyártó szakíthatta a legnagyobb falatot a piacból, amely időről időre valamiféle újítással tudott előrukkolni. Néha elég volt egy kis dizájnbeli váltás is, hogy az erőviszonyok hirtelen felboruljanak.
Majd jött a ’80-as évek közepe, a japán gazdaság teljesítménye soha nem látott magasságokba emelkedett, és minden megváltozott. Külföldi sörök léptek be a piacra, árverseny kezdődött. A lakosság életmódjában is komoly változások történtek, terjedőben volt a városi életmód (trend lett szinglinek és szabadnak lenni), a fiatalok eltávolodva a korábbi generációk befelé forduló mindennapjaitól nyitottak az újdonságok felé. Eközben egyre divatosabbá váltak a diétás étrendek is - 1965 és 1985 a cukor- és a sófogyasztás a felére esett vissza az országban a statisztikák szerint -, ez pedig kedvezett a könnyedebb, kisebb cukortartalmú sörök térhódításának. A társadalmi és életmódbeli váltás az élet minden területén éreztette hatását.
Forradalmi ízváltás
A japán sörök meghallották az új idők hívószavát, az ASAHI lépte a legmerészebbet, a cég egy új sörkülönlegességgel lépett a piacra.
Az innováció előtt gondos piackutatást végeztek, hogy véletlenül se menjen félre a tervezett nagy dobás, így tudták, hogy a japán sörfogyasztók az ital két tulajdonságát értékelik nagyra: az aromagazdag (koku) és frissítő (kire) ízvilágot, amely könnyen csúszik, és nagyszerűen összeillik kedvelt ételek, így például a sushi és a sashimi ízeivel is.
Egyik és másik ízvilágból is akadt a boltok polcain, de úgy, hogy a kettő vegyítve, egy sörben, na olyat nem kóstolhattak a japánok. Az újítás azonnal siker lett, 12%-kal több ASAHI fogyott 1986-ban az előző évihez képest.
Nem sokkal erre újabb nagy lépésre szánták el magát az Asahi, megszületett a szuper száraz sör, amely azonnal a vállalkozás csúcsterméke lett. A vetélytársak csak későn kaptak észbe, és mire a dorai senso (száraz háború) keretében az Asahi útjára léptek, az innovátorokat már nem lehetett megállítani, hogy a száraz sörök királyává váljanak.
1987-ben akkora kereslet mutatkozott a sörre, hogy a gyárak nem bírtak lépést a kereslettel, és nemes egyszerűséggel arra kényszerültek, hogy az újságok hasábjain kérjenek bocsánatot az újdonsült Super Dry-rajongóktól, amiért nem tudják őket ellátni sörrel. 1997-re lett teljes a győzelem, a szuper száraz sör letaszította trónjáról az addigi legnépszerűbb japán sört, a Kirin lagerjét. Az Asahi a mai napig őrzi piacvezető pozícióját.
Szuper száraz
Karakuchi. Ez a japán szó fémjelzi leginkább az igazi Asahi ízélményt, szárazat jelent a távol-keleti ország nyelvén. A kategória addig csak a borok világában létezett, mígnem az Asahi beemelte a lager típusú sörök családjába.
De talán ennél is többet mond, ha úgy jellemezzük, hogy ez adja a sör vonzerejét, a kellemes, tiszta, frissítő ízt, amely - a visszafogott lágysága miatt is - szinte minden ételhez kiválóan passzol, bármely konyha mesterfogásaival könnyedén párosítható.
Az Asahi Super Dry egy pasztőrözetlen sör, így jobban megőrzi a frissességét. Alacsony hőmérsékleten való főzésének köszönhetően az élesztő az összes cukrot elfogyasztja, így lesz szuper száraz a végeredmény. A felhasznált árpamaláta és több fajta aromakomló is ezt a szárazságot segíti, míg a rizs hozzáadása egy olyan finomságot ad, amely meg is tisztítja az ízlelőbimbókat. Ezek az összetevők a hosszú érleléssel kiegészítve egy krémes, sűrű habot adnak, amely nem engedi elszökni a buborékokat.
A szigetországban ez elsőrendűen fontos, hiszen a japán kultúrában az étkezésnek és az italozásnak szoros kapcsolata van. A kettő nincs meg egymás nélkül. A nagy újítás pillanatában ez a kulturális vonatkozás is az Asahi Super Dry kiötlőinek szemei előtt lebegett, akik így új stílust teremtettek.
