Ha Japán vasúti közlekedése kerül szóba, a legtöbb embernek a szupergyors Sinkanszen motorvonatok jutnak az eszébe, melyek 1964-ben bebizonyították az egész világnak, hogy a vasút nem egy elavult közlekedési mód, hanem képes a megújulásra.

A JR East vasúttársaság 205-600 pályaszámú négyrészes villamos motorvonata a Nikko-vonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

Kevés szó esik azonban a többi vasútvonalról és vasúti járműről. A japán emberek vonatoznak a legtöbbet a világon, ám ezt csak ritka esetben teszik a Sinkanszen motorvonatokkal. Hiába, ott sem mindenki 500 km-ről ingázik naponta.

A japán vonatok naponta millió embert, évente millió utast szállítanak. Nélkülük megbénulna a legtöbb nagyváros közlekedése.

Története

Az első vasútvonal 1872-ben nyílt meg Simbasi (Tokió) és Jokohama között 1067 mm-es nyomtávolsággal. Ez az akkori a döntés még ma is rányomja a bélyegét az ország vasúti közlekedésére: a vasúthálózat nagy része szintén keskeny nyomtávolságú vasútvonalakból áll, kivételek közé tartoznak a Sinkanszen-vonalak, melyek mind-, és bizonyos metróvonalak, melyek közül néhány szélesebb, 1435 mm-es nyomtávolsággal épült meg.

Japán vasúthálózatának hossza napjainkban 27 268 km, melyből 20 135 km-en a JR a szolgáltató, a maradék 7133 km helyi magánvasutak kezelésében van. A japán vasutak a 2013-2014-es esztendőben 9,147 milliárd utast (260 milliárd utas km-en) szállítottak. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy eközben Németország a közel 40 ezer km-es hálózatán 2,2 milliárd utast szállított csak.

A japán utasok közül 2015-ben 414 millióan utaztak a Sinkanszennel, a többi utazás lassabb helyi vonatokkal történt. A Sinkanszen vonatok annyi utast szállítanak, hogy bár a hálózat nem túl nagy, még 2014-ben is a világon nagysebességű vonatokkal történő utazás 57,4 százaléka Japánban történt, a mindössze 2764 km-es hálózaton.

Japánban található a világ 50 legforgalmasabb vasútállomásából 46, így látható, hogy kihasználtságban a szigetország vasútjai a világelsők. A vasutak részesedése a személyszállításból több, mint 30%, ami majd kétszerese a sokat irigyelt svájciakénak és háromszorosa a magyar értéknek.

A tehervonatok

Japán nagyvárosai a tengerpart közelébe települtek, itt él a népesség legnagyobb része is. Az ország vasúti teherforgalma minimális, a teljes szállítási volumenből mindössze csak 0,84 százalékot ér el. A legtöbb árut a tengerjáró hajók szállítják, mind nemzetközi- mind belföldi célállomások között. Japánban a vasút elsődleges feladata a személyszállítás.

Tehervonat Japánban. A kocsikban mészkövet szállítanak (kép forrása: Wikimedia Commons)

A metrók

Több Japán nagyváros is kiterjedt metróhálózattal rendelkezik, Tokióban pedig ráadásul kettő, egymástól független, különböző üzemeltetők kezelésében álló, egymást átfedő metróhálózat is üzemel!

A japán metrók legendásak a zsúfoltságukról.

Metrószerelvény (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Tokiói metrót naponta 8,7 millió fő veszi igénybe, ezzel a legzsúfoltabbak közé tartozik a világon. Tokión kívül további nyolc nagyvárosban üzemel még metrórendszer.

A vidéki vonatok

A nagyvárosokon túli Japán vidék hasonló gondokkal küzd, mint több másik ország: elöregedő társadalom, elszegényedő lakosság...

A vidéki vasúthálózat problémái is hasonlóak, mint az európai mellékvonalaknak: alacsony mobilitás és kevés fizetőképes kereslet jellemzi a nagyvárosokon túli területeket. A vidéki vonatok jóval ritkábban járnak, mint nagyvárosi társaik, mindemellett a sebességük is hétköznapinak mondható. A vidéki vasúttársaságok különleges élményekkel próbálnak kirándulókat és újabb utasokat a vonatokra csábítani.

JR Hokkaido 733 sorozatú háromrészes villamos motorvonat Hokkaido szigetén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az elővárosi vonatok

A Sinkanszen a távolabbi városokból való bejutásra, a metrók pedig a városon belüli közlekedésre alkalmasak elsősorban. A kettő közötti szállítási igényeket a rengeteg elővárosi vonat elégíti ki. A nagyvárosok és vonzáskörzetük sűrű vasúthálózattal rendelkeznek, melyen modern villamos motorvonatok szállítják az utasokat fáradhatatlanul.

Odakyu 7000 sorozat, a jármű ismerős lehet a Microsoft Train Simulátorból, ahol ez a típus is vezethető jármű volt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ebben a szegmensben több magánvasút is tevékenykedik néhány privát vonalat üzemeltetve. Érdemes megemlíteni az Odakyu Electric Railway-t (小田急電鉄株式会社 Odakyū Dentetsu Kabushiki-gaisha), mely Tokió elővárosában közlekedik. A vállalat több olyan motorvonat sorozatot is üzemeltet, melyeknél a vezetőállás a vonat elejétől távolabb és magasabban található. Ezzel a megoldással a legelöl ülő utasok olyan perspektívából élvezhetik az utazást, mint a mozdonyvezetők! Ilyen jellegű motorvonat korábban Olaszországban is közlekedett, ám ez a szokatlan és érdekes megoldás Európában mégsem terjedt el a nagyvasúton.

Az élményvonatok

Több vasúttársaság is üzemeltet különvonatokat az országban. Ezek gyakran egyedi megjelenésű járművek, az egyszerű kiviteltől a luxusminőségig mindenki megtalálhatja a pénztárcájának megengedhető lehetőséget.

Train Suite Shiki-shima (kép forrása: Wikimedia Commons)

A JR East szintén rendelkezik luxuskivitelű különvonattal. Az E001 sorozatba tartozó tízrészes dízel-villamos hibrid motorvonat a Train Suite Shiki-shima (TRAIN SUITE 四季島 Toran Suiito Shikishima) márkanevet kapta. A motorvonat hálókocsikat is továbbít, így lehetőség van 2-4 napos vonatos-városnézős utazásokra. Egy jegy a programtól függően 1,1 és 3,1 millió forintba kerül.

A különleges vonatok

Japánban számos különleges vasút is üzemel, többek között különféle függő- és nyeregvasutak. Ezeket a megoldásokat a kíséletező kedv és a szokatlan, hagyományos vasúttal nem áthidalható távolságok hozták létre.

Nyeregvasút Okinavában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Tokióban és Ószakában majdnem 20 km hosszan épültek egysínű vasutak, de a két városon kívül még további nyolcban találkozhatunk hasonló vasutakkal.

A különleges vasutak gyakran a helyi látványosságok szerepét is betöltik, nem is az út, hanem a rajtuk való utazás az élmény.

A Sinkanszen

A végére maradt a legendás Sinkanszen, mely már több, mint 50 éve szállítja az utasokat a nagyvárosok között 200-300 km/h sebességgel.

A nagysebességű hálózat első szakasza az 1964-es Tokiói olimpiára készült el, kimondottan a nagyvárosok közötti személyszállítás céljából. a Sinkanszen-vonalak már az európai normál nyomtávolsággal épültek, így a szerelvények is nagyobbak és tágasabbak.

Sinkanszen és a Fuji hegy - Japán két legismertebb jelképe. A képen egy Sinkanszen N700 sorozatú vonat száguld a Tókaidó vonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

Japán megmutatta a világnak, hogy a második világháború után sikeresen talpra állt, modernizálta és újjáépítette gazdaságát. A Sinkanszen elindulása után több ország is nagysebességű vonatok és vasútvonalak fejlesztésébe kezdett, először a franciák mutatták be a TGV-t 1981-ben, majd további országok is csatlakoztak.

Ma már nem Japánban találhatóak a leggyorsabb, hagyományos acélsíneken gördülő vonatok, ám biztonságban, pontosságban és az elszállított utasmennyiségben a Sinkanszen továbbra is világelső.

Források

* Az angol Wikipédia Rail transport in Japan című szócikke